Munkáimban, festményeimben és grafikáimban a fő témakört, az ember és társadalmi kapcsolatait irányító viszonyulások, ember és ember közötti ellentmondások erővonalai határozzák meg. Mindez az idő és a tér állandó változásaiban, a dimenziók észrevétlen átalakulásaiban történik. Jelekkel és szimbólumokkal dolgozom, melyek nem az észben, hanem csakis a lélekben, megérzésben válnak üzenetté.

Archetípusokban gondolkodom, mely minden gondolatköz egyetemes érvényességét keresi. Természetesen hatottak rám az „izmusok”, de elemeit a saját formavilágomba olvasztva használtam, ezért nem tudnám besorolni magam egyetlen irányzatba sem.

Minden érdekel, ami az emberi jellem és erő. Az öncélú harc amely segít, hogy kilépjünk önmagunkból újra és újra embertársaink felé.

Úgy gondolom, hogy munkásságomban sikerült azt a -csak rám jellemző- formavilágot kialakítani, amely eddig még ismeretlen gondolatokat és érzelmeket egy teljesen új formában szólaltat meg.